Füles
2005. november 22.

Létay Dóra a Jóban Rosszban doktornője

A civilben is széparcú, vonzó Létay Dórára többször felfigyelnek az utcán, azt azonban egyáltalán nem várja el, hogy mindig a színésznőt lássák benne. Hiába ismeri az egész ország a Jóban Rosszban című kórházsorozat Pongrácz Réka doktornőjeként, hétköznapjait szereti ugyanúgy élni, mint bárki más. Mostanában minden idejét a munka köti le, hiszen annyi feladata van a színházban is, amennyi két embernek is elég lenne. Ő azonban így boldog és elégedett, hiszen az tölti fel energiával, ha minél többet dolgozhat.

Szinte mindennap forgatsz, és közben több színházban is játszol. Hogyan csinálod, hogy mindenre jut időd?

Valóban nagyon sokat dolgozom, tulajdonképpen a pihenőnapokon sincs módom valódi lustálkodásra. Ez most olyan időszak az életemben, amikor még nyáron sem gondolhatok tétlenkedésre. Idén is azzal telt a forgatási szünetem, hogy lementem Keszthelyre, a Vízkereszt bemutatójára. Most pedig a Vidám Színpadon játsszuk a darabot. Nagyon érdekes előadás, a Quimby együttes zenél benne élőben, és ettől kicsit koncerthangulatú az egész. Így próbáljuk meg a fiatalokat is Shakespeare közelébe csábítani, és úgy tűnik, sikerrel. Nagyon szeretem! Játszom még ugyanitt a Figaro házasságában, illetve a Radnóti Színházban Az ideális férjben és a Thália Színházban A Vagina Monológokban. Egyébként annak, hogy mindenre jut időm, csak annyi a titka, hogy amit csinálok, azt mind nagyon szeretem!

Hogyan viszonyulsz Pongrácz Rékához a sorozatban,

Pozitív, szimpatikus figurának tartom, akit kedvelnek a nézők. Nem is tudom, hogy mit kezdenék egy negatív személyiséggel, akit gyűlölnek!

Amikor elvállaltad a szerepet, nem tartottál attól, hogy idővel túlságosan hozzád nő?

Nem, mert azt gondolom, hogy nagyon megváltozott a világ. Mindenki tudomásul veszi, hogy a színészeknek ma már nem ugyanolyan a helyzetük, mint régen. A kereskedelmi televíziók uralják a piacot. Úgy éreztem, hogy jóra lehet fordítani a képernyő adta lehetőségeket. Az egész ország láthat bennünket, és így talán fel tudjuk hívni magunkra a figyelmet, be tudjuk csempészni a köztudatba, hogy máshol is játszunk. Akik megkedveltek, eljönnek a színházba is, hogy megnézzenek, és ez nagyon jó. Én azt tapasztaltam, hogy nem azonosítottak Rékával, mindig Dórinak szólítanak. Az történt, amit szerettem volna. Színésznő maradtam, aki egy tévésorozatban is játszik.

Érezhetően megnövekedett a rajongóid száma?

Érdekes, annyira nem, hogy az már zavaró lenne. Lehet, hogy azért, mert nem viselkedem úgy, mint egy sztár. A hétköznapokban egyáltalán nem "hordom" magam, és nem várom el, hogy felismerjenek. Sőt, inkább elbújok! Rengeteg szerepelnivalóm van mostanában, így nagyon örülök, hogy civilben nem kell a színésznőt alakítanom. Simán beülök bárhová, elmegyek táncolni a barátaimmal, mint bárki más. Egy ilyen alkalommal történt, hogy tánc közben odajött hozzám egy távol-keleti fiatalember, ékes magyarsággal bemutatkozott - Leventének hívták -, és ezt mondta: "Doktornő, ugye, nem igaz? Magát az életben nem lehet megcsalni?" Ezen jót mosolyogtam.

A barátaid kollégák vagy inkább civilek?

Vannak köztük kollégák is és civilek is, de akik a legközelebb állnak hozzám, azok civilek. Valahogy így alakult. Sokakkal vagyok jóban szakmán belül, de ezek az ismeretségek mindig valamilyen feladathoz kapcsolódnak, és végük szakad, ha annak vége. Ez ilyen furcsa pálya. Nagyon sok érzelem van a munkánkban, közel kerülünk egymáshoz, de ha éppen nincs közös tennivaló, fellépés, akkor eltávolodunk vagy bezáródunk. A civil barátságok máshogy működnek.

A táncról nagyon lelkesen beszéltél. Szenvedélyed?

Igen, imádok táncolni! Ez is nagyon jó módja a feszültségek levezetésének, remekül érzem magam közben. Egyébként is igyekszem odafigyelni magamra, ha van időm, lejárok egy közeli edzőterembe, mindenféle tornára. Újabban a spinning a kedvencem, ez egyfajta biciklizés. Borzasztóan kimerítő és nehéz, de éppen ez a jó benne! A pilatest is szeretem, amely nagyon erősen megdolgoztatja a mélyizmokat. Nagyszerű alakformáló!

A sorozatban kicsit bonyolultan alakul a magánéleted. Civilben milyen típusú férfi vonz?

Legyen megértő, mert nem vagyok egyszerű eset. Sok türelem kell hozzám! Eléggé szélsőséges, sokszor labilis vagyok, az érzelmeim és hangulataim hullámzóak, vagyis nem vagyok éppen jól kiszámítható. Most már így harminc fölött, számos tapasztalat után kijelenthetem, hogy nekem a legfontosabb egy férfiben a jószívűség. Ha ez hiányzik belőle, ha nem érzem azt, hogy szeret, és mindent megtenne értem, akkor az egész semmit nem ér!

 

                                                                                             Szalay Zizi