Színes RTV
2006. január


"A színész olyan, mint egy gyerek"

Van-e olyasmi, amiért különösen örül annak, hogy a Jóban Rosszban szereplõje?

Nagy öröm, hogy sok olyan kollégával játszhatok együtt, akiket korábban alig ismertem. Gazdag Tibor például ilyen: vele színészként és emberként egyaránt teljes az összhang. Takács Katinak is nagyon megörültem, vele ugyanis tíz éve, Miskolcon már dolgoztunk együtt: Lady Milfordot, én Lujzát játszottam Schiller Ármány és szerelmében. Szinte gyerek voltam még, akkor kezdtem a pályát és csodáltam õt. Mindkettõnkkel annyi minden történt azóta! Érdekes: én korábban a nálam idõsebb kolléganõkkel találtam meg legkönnyebben a közös hangot, újabban viszont a tíz-tizenkét évvel fiatalabb pályatársakkal is. Egy színésznõ számára rendkívül hálásak a harmincas évek, a "már és még" idõszaka, mert ilyenkor széles választéka kínálkozik a szerepeknek.

Mit becsül, kedvel egy másik színészben leginkább?

Más kérdés, az, hogy valakit tisztelek, és az, hogy jól együtt tudok-e vele dolgozni. A közös munka során a nyitottságot, a bizalmat értékelem leginkább. Fontos számomra, hogy ne kelljen udvariassági köröket futnom egy kollégával, hogy bátran kipróbáljunk akár szélsõségesnek tûnõ ötleteket is, hogy legyen humora és hogy vevõ legyen az enyémre.

Mi az, amire a sorozat révén jött rá önmagával kapcsolatban - akár színészként, akár emberként?

Arra, hogy sokat bírok. Fizikailag, lelkileg egyaránt. A színész olyan, mint egy gyerek: törõdést, odafigyelést igényel, és ha nem kap belõle eleget, ha úgy érzi, nem ismerik el eléggé, nagyon el tud keseredni. Ha viszont emberileg rendben van, ha a kollégákkal, a rendezõvel teljes az összhang, akkor szárnyakat kap. Egy sorozat forgatása komolyan megterhelõ fizikailag is, jó állóképesség kell hozzá. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy nekem nagyobb van, mint hittem.

Van-e a sorozattal kapcsolatban valami maradandó emléke?

Amikor az utcán felismernek, megszólítanak, legtöbbször a Lukács Sándor által játszott Mihályhoz fûzõdõ szerelmemet emlegetik. Nem is csoda: jól megírt jelenetek sorát játszottuk el együtt, Sándor remek színész, és én a közös történetünkben többet adhattam a nõiességembõl, mint azóta bármikor a sorozatban. Azt az idõszakot azért is szerettem, mert akkor a stúdióban még nem készült el a Réka-lakás, ezért a Sándorral közös jeleneteinket egy valódi, hangulatos mûvészlakásban forgattuk, amely tele volt különleges festményekkel. Úgy éreztem, mintha mozifilmet forgatnánk.



Létay Dóra tévézik

Kepes András mûsorait gyerekkorom óta, még a Stúdió 80 idejébõl kedvelem. Zseniális riporter! A Desszertet is profin irányította: mindig igazi beszélgetéseket láttunk. Kár, hogy már nem csinálja. Jakupcsek Gabriella Kepeshez hasonló kaliber nõben. Egyszer meghívott egy kávéházi beszélgetésre, és mindenben igazolta, amit a tévés szereplései alapján gondoltam róla. Rendszeres nézõje vagyok a Vészhelyzetnek, a Szex és New Yorknak, és kedveltem a Mocsok macsók meséit is. Gyakran nézem a Mezzo Tv-t, mert kortárs táncot és modern operaelõadásokat csak ott láthatok rendszeresen.